A dalt bizonyára mindenki ismeri, és valószínűleg a karácsony becézéseként értelmezi. Valójában két különböző téli ünnepet rejt az ének kezdősora.
A karácsonyi ünnepkör ádventtől vízkeresztig tart, ebben az időszakban az ünnepek rendkívül sűrűn követik egymást. Ennek oka, hogy a hagyományos társadalmakban a mezőgazdasági és a háztáji munka az évszak adottságainak megfelelően kevesebb volt. Az ünnepkör két kiemelkedő jeles napja a nagykarácsony és a kiskarácsony.
Nagykarácsony - december 25.
Az ünnep tulajdonképpen karácsony első napja, a nyugati kereszténységben a 4. század óta Krisztus születésének napja. Jézus személye jelentősen háttérbe szorult, a 19. század végétől egyre inkább a karácsonyfa-állítás és az ajándékozás vette át a néphagyományok szerepét: az ünnep előtti böjtölés szinte teljesen ismeretlen fogalommá vált, betlehemezést pedig csak a hagyományőrző csoportok előadásában láthatunk.
Kiskarácsony - január 1.
Az ünnepnek számos elnevezése alakult ki: kiskarácsony, karácsony nyolcada, Jézus névadása, Jézus körülmetélésének napja, újabban pedig újév. Krisztust a zsidó hagyományoknak megfelelően a világrajövetele utáni nyolcadik napon körülmetélték, valamint a névadásra is ekkor került sor. A rítus az Istenhez való tartozást fejezi ki, a gyermek ezzel válik a közösség tagjává, tulajdonképpen a keresztelés zsidó megfelelője. A kiskarácsonyhoz fűződő néphagyományok szintén háttérbe szorultak, január elsején a polgári újévet ünnepljük.
A karácsonyi ünnepkörhöz tartozó további jeles napok:
ádvent, Borbála napja (december 4.), Miklós napja (december 6.), Luca napja (december 13.), szenteste/Ádám-Éva napja (december 24.), karácsony másnapja/István napja (december 26.), Szent János ünnepe (december 27.), aprószentek (december 28.), szilveszter (december 31.), újév (január 1.), vízkereszt (január 6.)
Kapcsolódó oldalak: